Ha valaki szeretettel és odaadással áldoz Nekem egy levelet, egy virágot, egy gyümölcsöt vagy egy kevés vizet, Én elfogadom azt.

– Bhagavad-Gíta 9.26 –

E honlap célja, hogy rálátást adjon világképemre, szakmai tevékenységemre, valamint közvetítsen egy olyan tradicionális tudást, amely megvalósítása által a lelkünk kiteljesedhet.

„Ha valaki szeretettel és odaadással áldoz Nekem egy levelet, egy virágot, egy gyümölcsöt vagy egy kevés vizet, Én elfogadom azt.”

– Bhagavad-Gíta 9.26 –

E honlap célja, hogy rálátást adjon világképemre, szakmai tevékenységemre, valamint közvetítsen egy olyan tradicionális tudást, amely megvalósítása által a lelkünk kiteljesedhet.

Magamról

Az istenszeretet útján igyekszem járni, s ezt összhangba hozni a hivatásommal. Vagyis amellett, hogy egy belső spirituális utat élek, egyetemen tanítok és kutatok. A kutatásaimban igyekszem összekapcsolni a jogot, a környezetvédelmet és spiritualitást.

Mindeközben egy 38 nm-es miniházban lakom. Ökologikus szemlélettel művelem a kertet, kisebb-nagyobb sikerekkel. Közösségben épülök… törekszem arra, hogy az erőforrásaimat, a tudásomat és tapasztalataimat a Legfelsőbb, és ezáltal minden lélek szolgálatába állítsam.

Világképemről

A világképemet hosszú évekig személyes tapasztalataim, a szentírások és kortárs tudományos eredmények együtt formálták. Ami ennek hatására kialakult, azt nevezhetjük egy integratív, holisztikus világképnek. Ilyen alapokkal mélyülök el abban a filozófiában, amely a védikus írásoknak a Brahma-Madhva-Gaudiya láncolaton keresztül alászálló értelmezése. Ez már hosszú évszázadokon át jól bevált, autentikus és tradicionális tudást közvetít, amit számunkra nyugaton leginkább A.C. Bhaktivedánta Swami Prabhupada közvetített.

Fő üzenet

Úgy tartják a szentek, hogy lélekként, örök létezőként sok-sok mindent megtapasztalhatunk, de a Legfelsőbbet szeretni és általa szeretve lenni az, amelyre igazán mélyen vágyunk. Ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, szükséges ismerni önmagunkat, a Legfelsőbbet és a vele való kapcsolatunkat  − mindez azonban csak a Legfelsőbb és az Őt szerető lelkek iránti odaadással lehetséges. E szerető odaadás jellemzői, hogy feltétel nélküli (ahaituky), megszakítatlan (apratihatā) és teljes elégedettséget ad (suprasīdati) az önvalónak. Persze hiába tudjuk, hogy valakit szeretnünk kellene, ha nem megy…ez egyáltalán nem olyan egyszerű. De ha egy kis bizalmunk is van az olyan szentek tanításaiban, mint Jézus Krisztus, Assisi Szent Ferenc, vagy nálunk nyugaton kevésbé ismert, de hihetetlen odaadással rendelkező nagy lelkek, mint Sri Chaitanya Mahaprabhu, Haridas Thakur, Rupa Goswami, Sanatana Goswami és sorolhatnám a végtelenségig, akkor meghalljuk és befogadjuk az útmutatásukat. Az alábbi részletek a keresztény és védikus szentírásokból, a fenti üzenetet hordozzák.

Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat. (Károli Biblia: Luk. 10.27; Lásd még Máté 22:37) 

sa vai puṁsāṁ paro dharmo
yato bhaktir adhokṣaje
ahaituky apratihatā
yayātmā suprasīdati

Az emberiség legmagasabb rendű hivatása (dharmája) az, amely által az ember eljuthat a transzcendentális Úrnak végzett szeretetteljes odaadó szolgálatig. Ennek az odaadó szolgálatnak töretlennek kell lennie, valamint mentesnek minden indítéktól, hogy teljes elégedettséget nyújtson az önvalónak. Srímad Bhagavatam 1.2.6

Odaadó szolgálat   

A védikus tradíciók Gaudiya Vaisnava értelmezésében a Legfelsőbb Urat igaz szeretettel szolgáló lelkeknek végzett odaadó szolgálat a legfőbb módja annak, hogy az Isten és egymás iránti szeretet áldásában részesülhessünk. Ez egy nagyon egyszerű folyamat, aminek a lényege, hogy figyelmünket és tetteinket fokozatosan a Legfelsőbbre irányítjuk és az Ő örömét szolgáljuk. Ily módon tapasztalatra tehetünk szert az ilyen létezés örömeiről és egyszerűen természetes módon megszűnik bennünk a vágy, hogy saját vágyainkat hajszoljuk unos-untalan.

vāsudeve bhagavati
bhakti-yogaḥ prayojitaḥ
janayaty āśu vairāgyaṁ
jñānaṁ ca yad ahaitukam

„A transzcendentális Úrnak végzett odaadó szolgálat által az ember azonnal indokolatlan tudásra tesz szert, s eltávolodik a világtól.” SB 1.2.7.

Az odaadó szolgálatnak az alábbi kilenc formáját különböztetik meg, amelyek többsége tulajdonképpen az összes vallás lelki gyakorlataiban megtalálható.

śrī-prahrāda uvāca
śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ
smaraṇaṁ pāda-sevanam
arcanaṁ vandanaṁ dāsyaṁ
sakhyam ātma-nivedanam
iti puṁsārpitā viṣṇau
bhaktiś cen nava-lakṣaṇā
kriyeta bhagavaty addhā
tan manye ’dhītam uttamam

„Prahladha Maharaja így szólt: Hallani és énekelni az Úr Visnu transzcendentális szent nevéről, formájáról, jellemzőiről, személyes tulajdonságairól és kedvteléseiről, emlékezni rájuk, szolgálni az Úr lótuszlábát, tisztelettel imádni az Urat a tizenhatféle kellékkel, imákat mondani az Úrhoz, a szolgájává válni, a legjobb barátunknak tekinteni Őt és mindenünket átadni Neki (más szóval szolgálni Őt a testünkkel, az elménkkel és a szavainkkal) – ez a kilenc folyamat tiszta odaadó szolgálatnak számít. Aki az életét annak szenteli, hogy e kilenc folyamaton keresztül Krisnát szolgálja, azt a legműveltebbnek kell tekinteni, mert tökéletes tudásra tett szert.„ SB 7.5.23

A mai korra azonban a védikus írások ezek közül különösen a Legfelsőbb Úr nevének ismétlését ajánlják. Ilyen a Hare Krishna mantra is.

Hare Krishna Hare Krishna
Krishna Krishna Hare Hare
Hare Rama Hare Rama
Rama Rama Hare Hare

 E mantrát olyan több ezer éves szentírások tartalmazzák, mint például a Kali-Santarana Upanisad, amely a legszigorúbb becslések szerint is i.e.1500-ban keletkezett. A hagyományok szerint azonban ennél jóval régebbre vezethető vissza az eredete. Mindenesetre a Maha mantra áldásaira a 16. században Sri Chaitanya Mahaprabhu, a transzcendentális Úr titkos inkarnációjának tartott szent hívta fel a figyelmet a sankrirtana mozgalmával. Az Ő felhívására ismételni vagy énekelni a mantrát tiszta odaadó szolgálatnak számít, vagyis végső soron képes az Istenszeretet áldását megadni. Aki azonban az istenszeretet megvalósítására vágyik, annak számára a mantra ismétlésén túlmenően, egy  istenszeretettel rendelkező lelki tanítómester szolgálata elengedhetetlen. A három szó jelentése egyébként röviden: Hare – a transzcendens örömenergia; Krisna – Ő, aki mindenkit vonzó; Rama – Ő, aki minden öröm forrása. Maga Sri Chaitanya Mahaprabhu pedig az alábbiakban foglalja össze a mantra ismétlésének áldásait (lásd Śrī Śikṣāṣṭaka 1. vers).

ceto-darpaṇa-mārjanaṁ bhava-mahā-dāvāgni-nirvāpaṇaṁ
śreyaḥ-kairava-candrikā-vitaraṇaṁ vidyā-vadhū-jīvanam
ānandāmbudhi-vardhanaṁ prati-padaṁ pūrṇāmṛtāsvādanaṁ
sarvātma-snapanaṁ paraṁ vijayate śrī-kṛṣṇa-saṅkīrtanam

“Dicsőséget a Śrī Kṛṣṇa saṇkīrtanának, amely megtisztítja a szívet az évek során rárakódott portól, és kioltja a feltételekhez kötött élet, az ismétlődő születés és halál tüzét! Ez a saṇkīrtana mozgalom a legfőbb áldás az emberiségre, mert az áldásos hold sugarait szórja ránk. Ez minden transzcendentális tudás lényege. Egyre növeli a transzcendentális boldogság óceánját, és képessé tesz minket arra, hogy teljesen megízleljük azt a nektárt, amelyre mindig vágytunk.” (Śrī Śikṣāṣṭaka 1.)

Társadalmunk harmóniájáért

A világon már mindenhol van környezetjog. E speciális szabályozási terület működőképességének az egyik kulcsa, hogy figyelemmel van magára a környezeti ökoszisztémára, ami egy összetett, dinamikus rendszer. Ehhez hasonlóan a jog egyéb területein, ahol közvetlenül emberi magatartásokra akarnak hatni, szükséges, hogy az embert ne csupán biológiai, vagy intellektuális lényként kezeljék, hanem egyszerre egy biológiai, érzelmi, értelmi és spirituális lényként. Vagyis lényünk valamennyi aspektusára tekintettel legyen. Ez feltételezi a jog és spiritualitás kapcsolatának újragondolását, amely a szakirodalomban sokak szerint alapfeltétele a környezeti problémák kezelésének. Sőt, mi több, tekintve, hogy minden él bennünk és körülöttünk egyaránt, és folyamatosan megújul, a szabályozásnak is tekintettel szükséges lennie arra, hogy az élet, a környezet teljes mértékben személyes, érzékeny, dinamikus, ami állandó felfedezésre vár. Ezek egy megújult, integratív világképen nyugvó jogrendszer alaptézisei. Erről és hasonlókról írok és írtam tanulmányokat magyar és külföldi folyóiratokban, amiket itt nem sorolok fel, a Magyar Tudományos Művek Tárában megtalálhatóak: Bányai Orsolya (Jog) (MTMT)

Blog

en_GBEnglish (UK)